,,De nem tehetek mást!"

10. rész (Nick szemszöge)
Mikor hazaértem, apu már elég dühösen várt.
-Fiam, gondoltam, hogy késni fogol, de egy napot?! Ez egy fotózás volt, Nick! Nem egy kis teázgatás! Vagyis lett volna! -mondta apa, kicsit magasabb hangerővel.
-Tudom, apa, és sajnálom, csak.....-ahogy abbahagytam, apu is lenyugodott.
-Nézd, tudom, hogy  boldog vagy Miley-val, és örülök neki! De az élet megy tovább. Te választottad ezt, most már alkalmazkodnod kell hozzá! Érted? -magyarázta.
-Igen apa, értem. És tényleg ne haragudj, többet nem fordul elő.
-Tőlem nem kell bocsánatot kérned! -mosolygott apu, majd megölelt. -Most légy szíves szólj fel a bátyádnak, mert be kell mennetek a Disney-hez.
-Oksi! Mindjárt jövünk! -válaszoltam, majd felmentem. Még gyorsan levettem az ingem, és egy pólót vettem fel helyette. Miközben mentem lefele beszóltam Joe-nak hogy jöjjön. Értelemszerűen először beállt a tükör elé, és megigazította a haját. Kb. már egy negyed óra telt el, mire ezt mondtam neki gúnyolódva.
-Húh, Joe, azt a kétcentis hajadat ilyen rövid idő alatt állítod be?
-Haha, nagyon vicces vagy...öcsi! -szólított így, direkt, azért mert tudta, hogy nem szeretem, ha "öcsi"-nek szólít. -Na milyen a borostyám? Már jó nagy? Hogy áll?
-Őszintén vagy hazudjak? -kérdeztem.
-Hazudj! -hangzott a válasz Joe-tól.
-Joe! Ez a borostya elképesztően jól áll neked! -hazudtam, ahogy kérte.
-Tehát nem jó!
-Hát nem éppen. Na borotváld le, és tűzzünk. -megint várhattam egy negyedórát, amikor beszóltam neki a fürdőbe.
-Na jól van, Joseph, most már tényleg gyere! -s közben lementem. Pont mikor leértem megcsörrent a telefonom. Egyből tudtam, hogy Miley az, szóval gyorsan felvettem.
-Szia!-köszönt bele.
-Szia! Mizu?
-Csak azért hívtalak, mert itt van velem Dem és elmeséltem neki, hogy összejöttünk. Erre ő nem akarja elhinni. Szóval most adom őt...
-Hey, Demi, mi újság veled? Már régóta nem láttalak...-köszöntem neki..
-Semmi különös. És én is nagyon örülök neked! Figyi, akkor ez most komoly? Nem csak blöffölt Miss Miley Cyrus? -kérdezte, s közben hallani lehetett, hogy nevettet. Gondolom Miley hogy nézett rá.
-Igen, igaz! -nevettem én is. Észrevettem, hogy Joe már jön lefele, ezért elbúcsúztam Demi-től.
-Szia Dem, majd beszélünk, most mennem kell! Miley, szeretlek! Sziasztok.
-Én is szeretlek! -hangzott a válasz, majd leraktam. Joe-val beugrottunk a kocsimba, és elmentünk a  Disney-hez. Az ajtó előtt már ott várt Kevin és Danielle. Puszi-puszi, ölelés, és bementünk. Én Joe-val elől, Kevin és Danielle pedig kézen fogva hátul. Ahogy mentünk a  folyosón megláttam Miley-t szembe fele jönni. Demi is vele volt. Miley odajött, megölelt, adott egy puszit, aztán üdvözölte Kevin-t, Joe-t majd Danielle-t. Addig én megöleltem Demi-t. Demi aztán Kevin és Danielle-t is megölelte. Joe-val már nem ölelkeztek.
-Wow! Dem, nagyon jól áll neked ez az új haj! Komolyan. -dicsértem meg -Igaz Joe? -kérdeztem rá, de Joe nem válaszolt, csak nézte Demit. Olyan volt, mintha teljesen elveszett volna Demz tekintetében. Szóltam neki, hogy ,,Joe", de nem szólt vissza. Mivel már én éreztem kicsit kínosnak a helyzetet rendesen rászóltam.
-JOSEPH! -erre már kapcsolt, aztán csak ennyit bökött ki Deminek:
-Majd még beszélünk! -és elment. Kevin és Danielle utána ment. Mielőtt én is elindultam volna, adtam megint egy puszit Miley-nak, és azt mondtam Demz-nek, hogy:
-Ezt már nyugodtan veheted egy jelnek! -még láttam, hogy mosolygott és tovább mentem.
Bementünk abba a terembe, ahol a J.O.N.A.S. rendezőivel, producereivel, és (apán kívül) a másik menedzserünkkel szoktunk megbeszélni mindent.  Ők még nem voltak ott, ezért beszélgetünk egy kicsit.
-Mi volt ez? -kérdeztem Joe-tól.
-Micsoda? -adta a hülyét.
-Micsoda?! Hát amit kint levágtál. Csak nem megint belebolondultál Demz-be? -mosolyogtam, mire Kev és Dani is nevetni kezdtek..
-Mii? Nem, dehogyis! Hagyjál már! -védekezett Joe. A mondata után megérkezett mindenki. Egy csomó mindent beszéltünk, azt, hogy holnapután milyen jeleneteket fogunk leforgatni stb stb. A menedzserünk ezzel fejezte be:
-Nick! Mivel, azokból a részekből, amiket eddig sugárzott a tv, mindenki tudja, hogy Nick és Macy össze fognak jönni, és szurkolnak is nekik. Ezért arra gondoltunk, hogy mi lenne, ha a való életben is összejönnétek. Csak amíg tart a J.O.N.A.S. L.A.. Nicole-nak is nőne a hírneve, a tied is, plusz a sorozatnak is. Tudod, hogy nagyon nagy reklám az, ha azok, akik a filmben vagy sorozatban összejönnek, az életben is összejönnek.
-De nekem már van barátnőm! -ellenkeztem, mert egyáltalán nem akartam ezt, Miley miatt.
-Figyelj, azt még senki nem tudja, hogy tényleg jártok e Miley-val. A rákérdeznek a képekre, eltereled a szót, és Nicole is. Egy kis időt kibírsz, és hidd el, ebből csak jó lesz! Neked, és Nicole-nak főleg! -biztatott a menedzser.
-Rendben! De csak egy kis ideig! -eggyeztem bele, pedig nagyon nem akartam, mert tudtam, hogy Miley nagyon meg fog haragudni. Azért reménykedtem benne, hogy hátha megérti.
Ahogy kimentünk, hát persze, hogy egyből megint Miley-ék jöttek velünk szembe.
-Elmegyek a wc-re! -mondta Joe, és gyorsan elhúzott.
-Sziasztok! Na, mi újság? -kérdezte Miley. Kevin elkezdte mondani, de én gyorsan a szavába vágtam.
-Semmi! Semmi! -.aztán Miley közelebb lépett hozzám, és átölelte a nyakamat.
-Este átjösz? Mutatni akarok neked valamit! -célozgatott mosolyogva.
-Okés, 7-re ott leszek. -húzam szét egy erőltetett mosolyra a számat.
-Jó, akkor majd este találkozunk.Szia! -és elmentek Demivel. Mikor elementek végre Joe is kijött a wc-ből. Hála Istennek nem egy autóban mentünk haza Danielle-ékkel, küldönben egész úton hallgathattam volna, hogy ,,Miért ne mondtad el Miley-nak?!" Joe-val még meg kellett állnunk egy csomó helyen, ezért csak 6-ra értünk haza. Gyorsan felmentem a szobámba, lezuhanyoztam, és felvettem a kedvenc pólómat, rá egy piros-fehér csíkos mackófelsőt, a kedvenc farmeromat, és hozzá egy Convers-t. Bementem a fürdőszobámba és beállítottam a hajam. Nekem nem kellett hozzá 20 perc, mint Joe-nak, mert az enyém rendszerint ösze-vissza áll. Lementem, elvettem a kocsikulcsomat, és irány Miley. Mikor odaértem, becsöngettem, és Miley nyitott ajtót. Gyorsan megfogta a kezem, és felhúzott a szobájába, mintha sietneu valahová, vagy valami nagyon fontosat akarna nekem elmondani. Aztán mikor felértünk, az ajtó előtt megcsókolt. Csókolózva mentünk be, ő becsukta az ajtót, majd megfogta a mackófelsőmet és elkezdett húzni az ágy felé. Mikor odaértünk ő levágódott az ágyra, és engem is magával rántott.
-Miley! Várj! Modnanom kell valamit! Ez most komoly! -állítottam le. És is akartam, de nem lett volna fair vele szemben, hogy miután lefekszünk egymással utána mondom el a ,,rosz hírt".
-Miles, az a helyzet, hogy mégis tagadnunk kell, hogy együtt vagyunk! -mikor kimondtam Miley is felült. -És ez még nem minden: Ismered Nicole Anderson-t?
-Igen, látásból. -válaszolta úgy, hogy látszott rajta, hogy még semmit nem ért.
-A J.O.N.A.S. L.A.-ben úgy van, hogy Macy, akit ő játsz összejön Nick-el, ezért......Nekünk is úgy kell tenni, mintha a való életben is együtt lennénk. A menedzsereink ajánlották...
-És te belementél......-majd elhallgatott. Ott ült mellettem az ágyon, én megfogtam a kezét, de elhúzódott, és felállt. -Most menj el, Nick!
-De Miley....
-Csak....menj! -megindultam kifele. Amikor megfogtam a kilincset még visszafodultam és annyit mondtam, hogy:
-Szereltek! Most és mindörökké! Remélem elhiszed. -de nem kaptam választ. Miley csak nézett, aztán hátat fordított nekem. Nagyon elszomorodtam, mert egyáltalán nem akartam megbántani Miley-t. De nem tehetek mást. Sajnos. Mikor leértem az emeletről, nem néztem oldalra, nem akartam látni a szülei csodálkozó arcát, csak kimentem.