,,Mert olyan cuki vagyok!"

Ha nem nagy kérés, akkor lécci írjátok le a kommentbe, hogy ez a kép, hogy tetszik (katt a nagyobb méretért), csak mert itt tényleg mindent én raktam össze, kb. 6  képből, és nagyon érdekelne a véleményetek. Előre is köszí! Ti vagytok a legjobbak! Vicky

17. rész (Miley szemszöge)

 Mikor leértünk mindenki a nappaliban volt, és beszélgettek. Mi is leültünk egymás mellé, úgy hogy közben átkaroltam Nicket.

Nagyon sok mindenről beszélgettünk. A legfőbb téma az volt Nick szüleinek, hogy Joe és Demi hogy jöttek össze, megint. Mikor elmeséltük Nickel a mi sztorinkat, hogy hogyan is mesterkedtünk ezen, Deminek is és Joenak is lesett a álla, mivel ők azt nem is vették észre. 

Végül leültünk vacsorázni. Minden finom volt, tehát Nick anyja megőrizte szokását.

Aztán a nappaliban Kev, Danielle és a szülők beszélgetni kezdtek. Egy idő után meguntuk, majd Joe, Demi én és Nick arrébb vonultunk.

Ahogy láttam Demiéket, annyira örültem, hogy ilyen jól megvannak. Állandóan ölelgették egymást, mi pedig csak néztük őket Nick-el, miközben ő hátulról átkarolt, s a hasamnál összekulcsolta kezeit.

- Már úgy várom a turnét! – hallottam Demi izgatott hangját – Olyan jó lesz, hogy majd a munka is össze fog minket kötni… - és megint hozzábújt Joe-hoz.

- Hát igen, jó nektek… - válaszoltam lehangolóan, majd egy pillantást vetettem Nickre, aki ugyanígy lehajtotta fejét, egy másodpercre.

- Ó, sajnálom Miley! Nem akartalak megbántani! – védekezett Demi, pedig nem volt miért, nem ő tehet róla.

- Ugyan, semmi baj! – mosolyogtam rá. Még beszélgettünk pár dologról, majd csend lett. Főleg Demi maradt csendbe, pedig eddig be sem állt a szája. Majd kb. 3 perc után megszólalt:

- Miley, légyszi’ kísérj el a WC-re.

- Ezen a folyosón mész, és a második ajtó jobbra – mondtam el neki, hogy hol van, mert azt hittem, hogy nem tudja, ezért kéri, hogy kísérjem el. De tévedtem.

- Tudom, hol van, csak… gyere velem! – és elhúzott a kezemnél fogva.

Mikor beértünk sietősen bezárta az ajtót, felemelte a kezem, és rámutatott a gyűrűmre.

- Ez az, amire gondolok? – kérdezte, a szája szélén egy apró, alig észrevehető mosollyal.

- Attól függ, mire gondolsz… - mosolyogtam vissza.

- Nick eljegyezett? – kérdezett rá.

- Talán… - mosolyogtam még mindig, mire Demi egy gyorsat visított.

- Shh, Demi! Halkabban! – állítottam le, nevetve.

- Miley, ez nagyszerű hír! – és megölelt, olyan szorosan, hogy a szuszt is kinyomta belőlem. Mindeközben gyorsan benyitottak. Joe és Nick volt azt, mindketten megrémült arccal, elől Nick. Gyorsan odajött hozzám, Joe pedig Demihez.

- Mi a baj? Jól vagytok? Sikítást hallottunk… - aggodalmaskodtak, mire Demivel csak mosolyogni tudtunk. Olyan édesek voltak.

- Semmi baj, csak Demz… - néztem Demire, mert nem tudtam befejezni a mondatot. Vette a lapot és befejezte helyettem.

- Azt hittem, hogy ott van egy pók… - a srácok értetlenül álltak ott. Egymásra néztek, és eldöntötték a testvéri kontaktussal, hogy inkább nem is akarják tudni, hogy mi volt.

Kint még beszélgettünk, de most már Kevinékkel is.

Aztán szépen sorjában mindenki haza ment. Vendég már csak én voltam ott.

- Nem akarsz itt maradni? – bújt hozzám Nick.

- Én maradnék…

- De?

- De apa…

- Rendben, majd máskor. – majd, gondolom direkt, egy nagyon aranyos arcot vágott, aminek tudta, hogy úgy sem fogok tudni ellen állni.

- Rafinált vagy, ugye tudsz róla? – kérdeztem tőle, gúnyosan.

- Tudod, mindennap gyakorlom a tükör előtt. – folytatta a viccet.

- És elégedett vagy a látvánnyal?

- Szerintem ez már nem lehetne jobb.

- Csak el ne bízd magad.

- Hát, az ábra is ezt mutatja… - mutatott rám, mire odacsaptam a mellkasára.

- Honnan veszed, hogy itt alszok? – néztem rá.

- Én nem mondtam… de itt fogsz. – válaszolta teljes magabiztossággal. Aztán megint bevetette azt az arcot…

- Na jó, itt maradok… - sóhajtottam, mire Nick egyből ezt mondta:

- Jó, mert olyan cuki vagyok!

- Hülye vagy! – csaptam oda megint nevetve.

Felmentünk a szobájába, ahol, miután bezárta az ajtót, csókolni kezdett. Aztán az arcomat.

- Tudod, ma egy kicsit irigy voltam Demire! – mondtam, mire abbahagyta és rámnézett.

- Miért?

- Mert ők a turnén is együtt lesznek Joe-val, mi pedig nem fogjuk látni egymást, sokáig…

- Miley, már ezt megbeszéltük ezerszer. Nézd, bármi is történjék, mi összetartozunk. Ez nem fog változni semmi, és senki. Oké? – közben a nyakamat puszilgatta. Kezeimmel átöleltem,a válla felet. Nem is tudom, hogy miért, de végighúztam a hátán a körmeimet. Valahogy jól esett. Aztán befeküdtünk az ágyába, és megpróbáltunk aludni.

Reggel, egyszer csak, simán kinyílt a szemem. Pedig semmi zaj, vagy óra nem ébresztett. Aztán lesett, hogy Nick-éknél vagyok. Megfordultam, és akkor láttam, hogy Nick már fent van. Félmeztelenül feküdt mellettem, egyik kezével tartotta a fejét, és csak nézett.

- Jó reggelt! – szólalt meg.

- Neked is! – válaszoltam.

- Képzeld, azt álmodtam, hogy 17 évesen megkértem egy gyönyörű és kedves lány kezét.

- Én pedig, hogy 17 évesen igent mondtam egy helyes és édes srácnak. – mosolyogtam r, pedig reggel nem vagyok az a mosolygós. Aztán Nick megcsókolt, mint egy reggeli puszi, csak ez picit hosszabb volt. A csók közben hallottuk, ahogy megszólalt a telefonja. Elhúzódott, aztán sóhajtva így felelt:

- Aztán visszakapcsoltam a mobilomat! – majd felvette. Kevin hívta, annyit hallottam, de többet nem. Miután lerakták Nick elmondta, hogy mit beszéltek.

- Csak szólt, hogy akkor ma a Good Morning America-ban lépünk fel. Megyek zuhanyozni, mindjárt jövök. - és felült. Én csak néztem utána, aztán észrevettem, hogy van valami a hátná.

- Nick, várj!

- Mi az? – fordult vissza, de mondtam neki, hogy ne forduljon meg. Megnéztem a hátát, ás a tegnapi kis karmolásom látszott rajta. Miután elmondtam Nicknek, ezen is csak hülyéskedett.

- Most már feljelenthetlek zaklatásért! – és ismét nevetni kezdtünk. Aztán bement a fürdőbe, és kb. egy flóra múlva jött ki. Utána én is bementem, és mikor mindketten kész voltunk Nick megkérdezte:

- Elkísérsz a műsorra?

- Persze, most úgy sincs semmi dolgom. – aztán lementünk. Nick szólt a szüleinek, hogy hova megyünk, elköszönt, és indultunk is. Én is és Nick is felvettünk egy napszemüveget, hátha elkerülnek minket a paparazzik, de nem volt ekkora szerencsénk. Kb. egy millióan vártak kint minket. Annyira durva. És mindenfélét kérdezgettek. Volt, aki az itt-ott alvás miatt a tisztaság gyűrűre is rákérdezett, vagy, hogy szűz vagyok-e. Kiábrándító, hogy mit mernek kérdezni. De ilyenkor azt gondolják, hogy erre válaszolok is, vagy mi?

Komolyan, megkönnyebbülés volt, hogy végre a kocsiban voltunk. Először Kevinékhez mentünk, és onnan a műsor helyszínére.

A színpad hátánál találkoztunk Demivel, és a CR táncosokkal. Köztük megpillantottam egy ismerős arcot. Hamar leesett, hogy ki: Chloe.

Láttam, hogy üdvözölt mindenki mindenkit, én pedig addig magamhoz öleltem Nick-et, hogy az a Chloe ne tudja megölelni. Saját magamon meglepődöm, hogy milyen röhejes vagyok néha, de egyszerűen nem akartam még egyszer végignézni. Mégis odajött, de akkor már csak köszönt, nem ölelkezett.

- Sziasztok!      

- Szia, Chloe! Bemutatom Miley-t. Miley Chloe, Chloe Miley. – mutatott be minket egymásnak Nick.

- Szia Miley! Már sokat hallottam rólad. A CR 2-ben szerepeltem, onnan ismerjük egymást Nickel.

- Értem. Én Nick barátnője vagyok. – hangsúlyoztam ki, pedig úgy gondoltam, hogy tudja, de azért megerősítettem neki, hogy Nick az enyém.

Odaszóltak, hogy mehetnek fel a színpadra. Nick még megcsókolt, aztán felmentek. Én pedig oldalról néztem végig a koncertet…