,,Én voltam már Nick és Miley közt... nem olyan jó hely."

- Én is veled akarok menni… - mondtam Nicknek, közben kis köröket rajzoltam a mellkasára az ujjammal.

- Hova? – kérdezte.

- A stúdióba, holnap. – válaszoltam. Éreztem, hogy Nick rámnézett, majd ezt kérdezte:

- Miért is?

- Te mondtad, hogy meg kell ismerjem Deltat, és igazából érdekel is…

- Aha, hát persze… - Nick – De tudod, szerintem ez már nem olyan jó ötlet…

- Miért nem? – Nick fel ült egy kicsit, így vele együtt én is.

- Miley… tudom, hogy féltékeny vagy – bár semmi okod –, de nekem akkor is együtt kell vele dolgoznom. Aláírtam egy szerződést, ami egy teljes albumról szól, nem pedig néhány számról, amit eddig írtunk.

- Rendben… - mondtam egy kis sóhajjal kísérve.

Egy héttel később

Minden rendben lenne, ha Delta nem dolgozna együtt Nickel. Illetve azzal nincs is semmi baj, csak hogy szinte minden nap elmennek együtt ebédelni, és rossz látni az újságokon és az Interneten, hogy „Niley szakított. Delta Goodrem?”

Viszont rájöttem, hogy ha féltékeny vagyok, s emiatt veszekszek Nickel, akkor körülbelül bele dobom őt Delta karjaiba. Nem. Ezt nem hagyom. Nick az enyém, és nem fogom mégegyszer elengedni.

Ma arra gondoltam, hogy váratlanul meglátogatom őket a stúdióban és megmutatom Delta-nak, hogy ki is Nick barátnője.

Beléptem az ajtón, s egy mosólygós lány jött velem szembe. Először csak köszönt aztán megállt, s megfogta a kezem.

- Úristen! Miley Cyrus ?! Nagyon imádom a dalaidat, szerintem az egyik legtehetségesebb tini sztár vagy a világon s igazi példakép. - képtelen voltam nem mosolyogni, de közben az járt a fejembe, hogy ez a lány annyira ismerős nekem.

- Köszönöm, ezt nagyra értékelem.

- Remélem még találkozunk. – majd megölelt s elment. Én tovább mentem, míg oda nem értem ahhoz a szobához, amiben Nick szokott dolgozni.

Beléptem az ajtón, s odamentem gyorsan Nickhez, s lepattantam az ölébe.

- Szia, Mi! – nevetett egy kicsit, majd megpuszilta az arcomat.   

- Meglepetés! – köszöntem, gyerek-hangon. 8)

- Az biztos! – Nick – De nagyon örülök neki… 8)

- Remélem is… - ezzel megint megnevetettem egy kicsit.

- Hiányoztál, Csinibaba! Egész nap csak rád gondoltam. – mondta, majd elkezte a nyakamat puszilgatni.

- Tényleg? – s közben becsukódott a szemem, annyira jó volt érezni Nick ajkait a bőrömön.

- Tényleg. – válaszolta. Én gyorsan felálltam, majd visszaültem úgy az ölébe, hogy vele szemben legyek, lábaim pedig Nick oldalán.

- Mondd el miket gondoltál velem kapcsolatban. – súgtam a fülébe, majd gyengéden beleharaptam abba. Ő sóhajtott egy nagyot, majd eldőlt tőlem, s ezt mondta:

- Az őrületbe kergetsz, azt ugye tudod?! – kuncogtam egyett, majd meghallottam, hogy valakik kint, az ajtó előtt beszélgetnek. Egy nagyon ismerős, régi hangot hallottam.

- Várj egy picit. – mondtam Nicknek, majd felálltam, s odamentem az ajtóhoz. Nem nyitottam ki, csak megálltam előtte, s hallgattam a beszélgetést. Hamar felismertem a lánynak a hangját, akivel kint is találkoztam.

Éreztem, hogy oajött Nick is, s elkezdte hátulról a nyakamat puszilgatni.

- Nick, várj… kik lehetnek ezek?

- Ez Delta. – mondta Nick, miután abbahagyta, s belehallgatott a beszélgetésbe. – És..

- Selena… - vágtam közbe. De vajon miért beszélgetnek? Ismerik egymást egyáltalán? Majd elhesegettem a gondolataimat, s hallgattam őket.

- Azt tanácsolom, hogy Nickel csak a munka miatt legyél együtt. – Selena.

- Nem értelek, szívem. Én csak a munka miatt vagyok vele. – Delta.

- Persze, ebédelni is csak a munka miatt mentek, igaz? – Selena.

- Szerintem neked ehhez semmi közöd. – Delta.

- Figyelj… én egyszer voltam már Nick és Miley közt… hidd el, nem olyan jó hely. Sosem fogsz jól kikerülni. – fejezte be Selena a beszélgetést, majd Delta elment, Sel pedig elindult az ajtó felé. Hallottam, ezért gyorsan hátat fordítottam és visszafutottam a székhez. Viszont elfelejtettem, hogy Nick a hátamnál állt, így őt ellöktem én pedig a rá estem.Próbáltam visszafogni, de mégis nevetésbe törtem ki.

Majd benyitott Selena.

- Oké, na ez kínos… - mondtunk egyszerre Selena-val. 8)

- Szerintem nem. – vágta rá Nick. Mindketten ránéztünk, majd Ő vette a lapot és elment. Leültünk mindketten, és egy darabig nem szóltunk semmit.

- Hé…

- Figyelj… - mondtuk megint egyszerre. Kuncogni kezdtünk. 

- Inkább te… - mondta Selena.

- Szóval… hallottam, hogy mit beszélgettetek Delta-val, és… köszönöm, hogy segítesz…

- Igazán nincs mit. 8) – mondta Selena, mosolyogva.

- Nézd én… - kezdett bele, de a szavába vágtam.

- NE! – majd odamentem hozzá, leültem mellé, s ezzel folytattam – Nem akarok a múltról beszélni. A jövő jobban tetszik, mert az igazán fontos emberek mellett, te biztos benne leszel az enyémben. – s megöleltük egymást. Tényleg hiányzott már ez. Mikor eldőltünk beszélgetni kezdtünk.

- Mellesleg, szerintem Delta vette a lapot. – nevetett Selena.

- Egyébként nagyon jó volt az a szöveg, amit mondtál. – kuncogtam én is. Sokáig beszélgettünk, majd Selena egyszer csak mégis felhozta a ’témát.’

- Nézd, tudom, hogy azt mondtad, hogy nem akarsz a múltról beszélni, de… csak annyit akarok, hogy rám mindig számíthatsz, és… tanultam az előző esetből, és sajnálom. De… tudd, hogy én mindig itt leszek neked. – mosolyogtam, majd eszembe jutott valami, s ezzel folytattam.

- Az jó, mert… lenne itt valami, amiben szükségem lenne rád.

- És mi az?

- El kéne kísérned engem valahova….

- Persze, semmi gond. Hova?

- Hát… ami azt illeti… nőgyógyászhoz. – mikor kimondtam Selena  nagyon meglepődött.

- Miért? Te… terhes vagy, Miley? – kérdezte.

- Nem… vagyis lehet… nem tudom… Tudod, amikor Nickel kibékültünk, és lefeküdtünk egymással nem igazán gondoltunk a védekezésre, és azóta folyamatosan hányingereim vannak, olyanokat megkívánok, amiket eddig utáltam, és néha elég fura a viselkedésem. – a szemeibe néztem, s folytattam – Félek, Selly. Egy baba… nem tudom Nick hogy fogadná… vagy hogy ÉN hogy fogadnám…

- Nyugodj meg, Miles. Nem lesz semmi baj. Figyelj, mi itt vagyunk, akármi is történjen…

- És mi van, ha Nick elhagy emiatt, és…

- Nem fog! – vágott a szavamba Sel.

Másnap.

Itt ülök egy kórházi ágyon, Selena mellettem. Túl vagyok a vizsgálatokon, már csak az eredményre várunk. Kijött a doktor úr, és ezt mondta.

- Szóval… Miss Cyrus, Ön terhes. – mikor kimondta valami megállt bennem. Nem is hallottam, hogy mit mondott utána, vagy bármi hangot. Csak, ahogyan a szívem vert százszor gyorsabban, mint általában.  

Már csak arra eszméltem, amikor Selena mondta, hogy induljunk.

Este

Már nem olyan izgatottan vártam haza Nicket, ahogy minden este. Mármint, hiányzott, de féltem. Nem akartam tovább eltitkolni előle a dolgot, mert már így is sokáig húztam, viszont nagyon féltem, hogy mi lesz a reakciója.

Nem sokkal később, hogy lefeküdtem éreztem Nick kezeit a csípőmön.

- Szia, Mi! – súgta a fülembe.

- Szia. – mondtam, normálisan, semmi érzelemmel.

- Folytassuk, amit elkezdtünk délután? – kérdezte Nick, közben puszilgatta a vállam, majd a nyakam.

- Most nincs kedvem hozzá! – mondtam, majd a bal oldalamra fordultam, így háttal voltam neki.

- Valami baj van? – kérdezte.

- Nem, miért lenne baj?! Az, hogy nem akarok veled napi 24 órában szexelni, egyből azt jelenti, hogy baj van?!

- Miley, ne kezd ezt újra…

- Micsodát?!

- EZT. Megint egy kis hülyeségen fogunk veszekedni… vagyis TE fogsz veszekedni velem…

- Persze, hogy én. Mindig mindenben én vagyok a hibás, igaz?!

- Most menstruálsz vagy mi van?! – kiabálta Nick.

- Nem menstruálok, hát éppen ez az! – kiabálta vissza, majd felültem, s megpróbáltam lenyugodni. Nick is felült mellém, majd nyugodtan mondta:

- Nekem bármit elmondhatsz, azt ugye tudod.

- Tényleg?

- Tényleg.

- Akkor gyere. – majd megfogtam a kezét, és behúztam a fürdő szobába. A WC hátánál álló kis polcról levettem egy kész terhességi tesztet, és megmutattam neki.

- Ez… most… terhes vagy?! – kérdezte. Én csak bólogattam, majd a földet néztem. Viszont akaratlanul is láttam, hogy Nick beletúrt a hajába, majd sóhajtott egy nagyot.

- Mióta tudod? – kérdezte, s próbált olyan nyugodt maradni, amennyire csak lehet.

- A tesztet kb. egy hónapja csináltam, de még csak ma voltam orvosnál…

- Egy hónapja?! – Nick most már nem is próbálta álcázni az idegességét. – Miley, miért nem mondtad el hamarabb?! Nekem is ugyanannyi jogom van tudni, mint neked?! Épp most szerveztem meg egy turnét, ha ezt egy hónappal ezelőtt elmondod, ez most nem lenne probléma. – mondta Nick, picit hangosabban már. Csönd lett ezután. Egyikőnk sem szólalt meg. Nick leült a fürdő kád szélére, s fejét a kezeibe helyezte. Én csak néztem lefele, majd elkezdtem sírni, akaratlanul. Épp most rontottam el az egész életét – gondoltam.

- Sajnálom…. – mondtam. Nick gyorsan felnézett, amikor hallotta, hogy szipogok. Odajött, majd magához húzott, és megölelt.

- Nyugodj meg, minden rendben lesz!

- Nem, Nick, nem lesz. Túl fiatal vagyok még ehhez és… .- de Nick a szavamba vágott, s közben a két kezét az arcomra helyezte, s letörölte könnyeimet.

- ÉS én itt leszek. Mi, ketten meg fogjuk tudni csinálni, oké? Szeretlek… - fejezte be.

- Én is… ha tudnád, hogy mennyire… - mondtam, majd megcsókoltam. Mikor elhúzódtunk, NIck csak nézett engem. 

- Ne nézz! Elkenődött a sminkem, biztos nagyon csúnya vagyok....

- Nem vagy az, de a smink problémát megoldhatjuk... - majd mosolygott, felemelt, s bevitt a zuhanyzóba, s megengedte a vizet. 

Nevetésbe törtünk ki mindketten, majd a zuhany alatt, vizesen, ruhában csókolóztunk nagyon sokáig. Később Nick törte meg a csendet.

- Mellesleg, ha szerencsénk van a kölyök rád fog hasonlítani, és akkor a legdögösebb kisgyerek lesz az egész világon… - mondta Nick, mire én kuncogni kezdtem. Olyan jó, hogy mindig meg tud nyugtatni…. 8)

Aznap este úgy aludtunk, hogy Nick körülfogott engem az egyik kezével, s a tenyere a hasamon volt, s simogatta azt.               

Köszi, hogy elolvastátok, légyszi hagyjatok kommentet. Az előzőnél 10 volt, mainek nagyon örültem, remélem most is meglesz. Kedvenc rész/Leginkább nem kedvelt?! 8) Köszi

Vicky